Könyvajánló

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Levelek Rómából

2990.-Ft

Levelek Rómából

Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szülőkhöz  (1949-1956)


Szőnyi Zsuzsának és Triznya Mátyásnak 1949 februárjában harmadik kísérletre sikerült átlépniük a magyar-osztrák határt, „disszidáltak”, ahogy abban az időben mondták. Ez azt jelentette, hogy beláthatatlan ideig nem térhettek vissza hazájukba. Ezzel elkezdődött a fiatal házaspár európai utazása. Végül Rómában telepedtek le és váltak rövid idő alatt „borzas idegenekből” igazi itáliai polgárokká. Az otthon maradt szülőkkel hosszú évekig csak levelezés útján tudták tartani a kapcsolatot. A határokon és a „vasfüggönyön” átívelő dialógus kézzel fogható emléke ez a több száz, sűrűn teleírt lap, melyeket a szülők és Szőnyi Zsuzsa gondosan megőriztek. A teljes gyűjteményt Szőnyi Zsuzsa a PMMI Szőnyi István Emlékmúzeumnak ajándékozta.
2009-ben Levelek otthonról címmel jelent meg a Szőnyi István és Bartóky Melinda leveleit tartalmazó kötet, ennek szerves folytatása a Levelek Rómából. A második könyvet is gazdagon illusztrálják a borítékokba becsúsztatott, a levelekkel együtt küldött fotók és Triznya Mátyás római festményei, így még pontosabban érzékelhetjük „a háború után magához térő és újra felviduló Róma semmihez sem hasonlítható atmoszféráját”. (Szörényi László) A szülők soraiból az ötvenes évek Magyarországának „szűk levegője” árad, a hazájukat kényszerből elhagyó fiatalok válaszaikban a repülés boldogságáról tudósították az itthon maradottakat és minket, késői olvasókat.
Teljes terjedelmében adjuk közre Szőnyi Zsuzsa kézzel írott naplóit, amiket egyedi szókapcsolással „Disszidol”-nak nevezett el. Eleinte részletesen leírt minden kis eseményt, már ekkor megmutatkozott képessége arra, hogy érdekfeszítően tudja megfogalmazni az egyszerű eseményeket is. A naplóírást 1949 végén abbahagyta, de a szülők számára küldött tudósítások annyira részletesek, hogy pótolják a napló elmaradt bejegyzéseit. A leveleket végigolvasva Szőnyi Zsuzsa íróvá érésének lehetünk tanúi. Ebben a műfajban érezte igazán otthon magát. Széleskörű levelezést folytatott a világ minden tájára szétszóródott barátaival is, köztük jeles írókkal, tudósokkal, művészekkel. A Márai Sándorral és Cs. Szabó Lászlóval váltott levelei könyv formában is megjelentek a Kortárs Kiadó gondozásában.
A Levelek Rómából nemcsak élvezetes olvasmány Szőnyi Zsuzsa elragadó humora és atmoszférateremtő képessége jóvoltából, hanem a korszakot kutató irodalomtörténészek, filmszakemberek, történészek, művészettörténészek számára is nélkülözhetetlen, máshol fel nem lelhető adatokat, információkat kínál. Egyben szemlélve a két kötetben közreadott levélfolyamot, tudományos szempontból páratlan dokumentum, irodalmi szempontpontból izgalmas memoár, ezért ajánljuk a művészetszerető és a vallomásos irodalom iránt érdeklődő olvasóknak és a szakmának egyaránt.

    

Studia Comitatensia 32. Régészeti tanulmányok

3900.-Ft

800.-Ft
 

Kilenc évtized a művészet vonzásában
Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek

Az emlékkiállítás a 2010-ben elhunyt Remsey Ágnes sokoldalú, szerteágazó életművét mutatta be, a 19-20. század fordulójáig visszanyúló művészeti hagyományokat mindmáig őrző Remsey család tágabb történetének összefüggéseibe helyezve. Az alkotó az iparművészet, az irodalom, a képzőművészet, a bábművészet területén fejtette ki tevékenységét; a kiállításon, most első ízben az életmű valamennyi ágát a nagyközönség elé tárjuk. Remsey Ágnes gyermek- és ifjúkorát szüleivel, a Remsey Jenő – Frey Vilma művészházaspárral Gödöllőn töltötte. A gödöllői művésztelep szellemisége, részben szüleinek, részben a többi alkotónak köszönhetően életre szóló hatást gyakorolt művészetére. 1936-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol Rudnay Gyula volt a mestere. 1939-től tagja a Magyar Iparművészeti Társulatnak. 1939 és 1943 között az általa alapított Palotás Szőnyegműhelyt vezeti, mely a gödöllői szőnyegszövő hagyományok folytatója. Szőnyegeivel hazai és nemzetközi kiállításokon aratott szakmai- és közönségsikert. 1949-ben férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrére költözött, ahol öt gyermeket neveltek fel. Báb- és babatervezéssel, valamint -készítéssel 1945-től foglalkozott, emellett regényeket, könyveket írt és akvarellfestményeket készített.
A kiállítás katalógusában szereplő tanulmányok új szempontok szerint dolgozzák fel az életmű alkotói korszakait és ágait. Török Katalin tanulmánya áttekinti a Remsey család négy generációjának történetét, melynek hátteréül a gödöllői művésztelep elvei és értékei szolgáltak. Megrajzolja Remsey Ágnes pályaképét és élettörténetét, valamint összefoglalja az egymást követő életszakaszokban végzett művészeti tevékenységeit. A Remsey Marionettszínház történetét vázoló, a korszak kultúrpolitikai tényezőit is figyelembe véve elemzi a család bábjátékos működését. A gödöllői kolónia hagyományait folytató, annak termékenyítő szellemiségéből táplálkozó marionettszínház értékes példaként járul hozzá  a kolónia életmódbeli, valamint művészeti, nevelési elveinek gyakorlatba ültetésének és továbbélésének vizsgálatához. A Palotás Műhely működését bemutató írás összefoglalja a műhely történetét az új kutatási eredmények és néhány elsődleges forrás felhasználásával. Remsey Ágnes irodalmi tevékenységét Major Tímea elemzi megjelent műveinek tükrében. A szöveg a műelemzés, műértelmezés és motívumkutatás eszközeit alkalmazva vállalkozik irodalmi tevékenységének értékelésére.
Remsey Ágnes kilenc évtizedet átölelő életművének bemutatása számos szállal gazdagítja a magyar iparművészet történetét, és eddig feltáratlan kultúrtörténeti összefüggéseket hoz felszínre. Életműve egy következetes, töretlen életút állomásainak eredményeként és jelentős kordokumentumként áll előttünk.
 

Kilenc évtized a művészet vonzásában

800.-Ft

Szentendre vonzásában - Iparművészeti kiállítás

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Szentendre vonzásában – SzeKKo III. címmel iparművészeti kiállítást rendezett a Szentendrei Képtárban 2011. július 22. – október 2. között.


Ez a tárlat beleilleszkedett abba sorozatba, amelyet a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága még 2009 nyarán SzeKKo (Szentendrei Képzőművész Kortársaink) címmel indított útjára. A kezdeményezésnek elsődleges célja az volt, hogy az egykori Szentendrei tárlatok mintájára csoportos bemutatkozási lehetőséget biztosítson elsősorban a helyi művészek számára. Első alkalommal a szentendrei képzőművészek, másodszorra a Szentendrei Grafikai Műhely tagjai állítottak ki.

A tárlaton 32 alkotó munkáit lehetett megtekinteni: ezek között 31 meghívott művész vett részt, illetve a tragikus körülmények között elhunyt Nemoda Attila festő- és keramikusművészre emlékeztünk egy kisebb kamarakiállítással.
Minden kiállító – a felkérésnek megfelelően – a legfrissebb, illetve az elmúlt két évben készített alkotásaiból válogatott anyaggal jelentkezhetett. Nemcsak szentendrei, hanem Szentendre környékén alkotó művész is kapott meghívást, így Csobánkáról, Pomázról, Pilisborosjenőről, Visegrádról, Leányfaluról, Tahitótfaluról is érkezett iparművész.

A kiállításhoz egy igényes, szép kivitelezésű, 56 oldalas, 32 színes műtárgy reprodukciót és művészéletrajzokat tartalmazó angol-magyar nyelvű katalógus készült. Minden művésztől pár soros ars poetica is megjelent. A szintén kétnyelvű bevezető a kortárs magyar iparművészetben megfigyelhető változásokat és a jelen kiállítás tanulságait összegezte.

Kiállító művészek:
Bagdi Katalin textilművész, Bartha Ágnes ötvösművész, Bartl Dóra ötvösművész, Bokor Zsuzsa keramikus, Borsódy László keramikus, Borsódyné Urbán Teréz keramikus, Borsódy Eszter keramikus, Cirnu Dániel formatervező, képzőművész, Czakó Margit textilművész, Csíkszentmihályi Réka textilművész, Csókás Emese textilművész, Farkas Bori textilművész, Haranginé Csuta Anna keramikus, textilművész, Hoover Szabó Nóra textilművész, Kisfalusi Márta keramikus, Kocsis Eszter grafikusművész, filmrendező, fotóművész, M. Tóth Margit üvegművész, Melcher Mihály üvegművész, Nemoda Attila keramikus, festőművész, Pauli Anna textilművész, Putu Kovács László kovácsmester, iparművész, Regős Anna textilművész, Regős István festőművész, Rékasy Bálint ötvösművész, Richter Sára textilművész, Rippl Renáta textilművész, S. Csordás Márta textilművész (társművész: Fekete Marcell, festőművész), Sarkantyu Judit keramikus, Smetana Ágnes üvegművész, Szép Szidónia textilművész, Takáts Zoltán kovácsmester, iparművész, Tomka Erzsébet textilművész, katalóguson kívül: Gulyás Judit textilművész

Bronzba zárt áhítat
Képek a múltból